ÉLŐVILÁGA
A területet természetes kettősség - nedves és száraz élőhelyek sora – jellemzi: A homokterületeken mélyebb fekvésben homoki tölgyesek jöttek létre, míg a magasabb térszíneken száraz füvespusztai növényzet alakult ki. E kettőnek mozaikja az erdőssztyepp, amely mint potenciális vegetáció, Alföldünk jelentős részére jellemző volt. Ez az erdőssztyepp zóna nagyjából a Kárpát-medencében kezdődik, és itt-ott megszakítva Eurázsia belső területein végighúzódik. A homokbuckás vidék érdekes társulása a nyáras-borókás, amely nagy kiterjedéssel található meg itt.
Azokon a mélyebb térszíneken, melyek egykor ártéri területek voltak égeres láperdők találhatók, valamivel magasabban magassásosok, zsombékosok, üde és kiszáradó láprétek foglalnak helyet. Mindez a vizes, néhol süppedékes, nehezen járható növényzet a „turjános”, amelyről az egész vidék a nevét kapta.
Élőhelyek
A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelytípusok:
- Pannon homoki gyepek (6260) – kiemelt jelentőségű, kb. 1100 ha
- Pannon homoki borókás-nyárasok (Junipero-Populetum albae) (91N0) - kiemelt jelentőségű, kb. 300 ha
- Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0) – kiemelt jelentőségű, kb. 87 ha
- Folyóvölgyek Cnidion dubii-hoz tartozó mocsárrétjei (6440), kb. 13 ha
- Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion coeruleae) (6410), kb. 390 ha
- Mészkedvelő üde láp- és sásrétek (7230), kb. 270 ha
Növényvilág
A botanikai szempontból legértékesebb élőhelyek a láprétek és a homoki száraz gyepek. Itt találhatóak legnagyobb számban a ritka és védett fajok. A láprétek számos orchideafajnak, a homoki gyepek sok endemikus fajnak adnak otthont (amelyek csak a Kárpát-medencében találhatóak meg).
Jelenlegi ismereteink szerint 74 védett és 9 fokozottan védett faj él pályázati területünkön.
Natura 2000 jelölőfajok:
Csengettyűvirág (Adenophora liliifolia)
Homoki kikerics (Colchicum arenarium)
Homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria)
Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)
Állatvilág
A terület állatvilága is nagyon gazdag, de még sok kutatás szükséges ahhoz, hogy teljesebb fajlistákat állíthassunk fel. Annyit azonban már tudunk, hogy ezek az élőhelyek számos rovartani ritkaságnak és bennszülött fajnak adnak otthont, valamint nagy ragadozómadaraink is szívesen tartózkodnak itt.
Ma 15 fokozottan védett, 118 védett és 24 Vörös Könyves faj ismert, amely a pályázati területünkön él.
Natura 2000 jelölőfajok:
Keleti lápibagolylepke (Arytrura musculus)
Magyar futrinka (Carabus hungaricus)
Magyar tarsza (Isophya costata)
Nagy hőscincér (Cerambyx cerdo)
Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)
Skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus)
Szarvasbogár (Lucanus cervus)
Szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis)
Vérfű boglárkalepke (Maculinea teleius)
Vöröshasú unka (Bombina bombina)
Mocsári teknős (Emys orbicularis)
Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) – kiemelt jelentőségű
Ürge (Spermophilus citellus)
Zászlóshajó fajaink a rákosi vipera és a túzok.
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) hazánk és Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces állata. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. A Vörös Könyv a kipusztulás közvetlen veszélyébe került fajok között szerepelteti. A Washingtoni Egyezmény (CITES) I. Függelékében, a Berni Egyezmény II. Függelékében és az Élőhelyvédelmi Irányelv II. Függelékében szerepel. Az IUCN a veszélyeztetett kategóriába sorolta. A hazai szárazföldi gerincesek természetvédelmi szempontú rangsorolásában az első helyen áll.
Pályázati területünk egyik része az 1990-es években hazánk legnagyobb rákosi vipera populációjának adott otthont. Az állomány egyedszáma azonban drasztikusan csökkent: mára legfeljebb néhány egyed élhet ezen a területen. A szomorú jelenség pontos okát nem ismerjük, de az bizonyos, hogy kialakulásához az intenzív kaszálás, a gyep többszöri leégése, egy rendkívül belvizes év és az, hogy valószínűleg gyűjtők is vittek el állatokat a a területről, egyaránt hozzájárult. A pályázatunkban vállalt természetvédelmi kezelések (a viperák számára telelőhelynek alkalmas homokhátak mentesítése az idegenhonos fásszárúaktól, a területbe ékelődő szántók kékperjés láprétté való alakítása és a gépi kaszálás helyett a külterjes, szürkemarhával való legeltetés bevezetése) a rákosi vipera számára kedvező, 500 hektáros egybefüggő élőhelyet fog létrehozni, ahol reményeink szerint a megmaradt populáció egyedszáma megnő. Középtávon a terület a Rákosi vipera védelmi központban szaporított vipera egyedek visszatelepítésének egyik célterületeként is szerepel.
A túzok (Otis tarda) világszerte veszélyeztetett nagy testű madárfajunk, melynek legnagyobb egybefüggő udvarló és költőhelye Európán belül Magyarországon található. Ez az óvatos madár alkalomszerűen a Táborfalvai lőtéren és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területen is megjelenik, a nagy állományainak otthont adó Ürbőpuszta felől látogat át. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület pályázatunk keretében megvásárolt, a visszagyepesedő szántóján a közelmúltban költött is, reméljük, hamarosan fészkelni is visszatér ez az emblematikus madárfaj pályázati területünkre.
Forrás: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakanyagai és www.ceeweb.org
