PARTNEREK

A Turjánvidék LIFE+ Természet pályázat fő kedvezményezettje a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, mely három partnerével - a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatallal, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-vel és a WWF Magyarország Alapítvánnyal közösen valósítja meg az ötéves természetvédelmi programot.

 

Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (www.dunaipoly.hu)

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkot 1997. november 28-án alapították meg. Az Igazgatóság jelenlegi területe Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megyét fedi le.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területe a Pilis- a Visegrádi- és a Börzsöny-hegységeket, az Ipoly-völgy Hont és Balassagyarmat közötti szakaszát és a Szentendrei-sziget egyes területeit foglalja magában. A terület változatossága egyedülálló Magyarországon, amelyet a három nagy tájképi egység, a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz számos egyéb védett terület is tartozik:

-          nyolc tájvédelmi körzet: Ócsai TK, Vértesi TK, Gerecsei TK, Budai TK, Sárréti TK, Gödöllői-dombvidék TK, Sárvíz-völgye TK, Tápió-Hajta Vidéke TK.

-          valamint harminchárom természetvédelmi terület: Adonyi TT, Alcsúti Arborétum TT, Belsőbárándi Tátorjános TT, Budakalászi Kemotaxonómiai Botanikuskert TT, Budapesti Botanikuskert TT, Ceglédi-rét TT, Csévharaszti borókás TT, Dabasi Turjános TT, Dinnyési Fertő TT, Dunaalmási Kőfejtő TT, Érdi Kakukk-hegy TT, Fóti-Somlyó TT, Gellért-hegy TT, Gödöllői Királyi Kastélypark TT, Háros- szigeti Ártéri-erdő TT, Jókai-kert TT, Martonvásári Kastélypark TT, Magyarország Földrajzi Középpontja TT, Pákozdi ingókövek TT, Pál-völgyi-barlang felszíne TT, Peregi Parkerdő TT, Rácalmási szigetek TT, Rétszilasi tavak TT, Sas-hegy TT, Székesfehérvári homokbánya TT, Szemlő-hegyi-barlang felszíne TT, Szentendrei rózsa termőhelye TT, Tamariska-domb TT, Tatai Kálvária-domb TT, Turai legelő TT, Vácrátóti Botanikus Kert TT, Velencei Madárrezervátum TT, Vértesszőlősi előember-telep TT.

Az Igazgatóság legfontosabb feladata a védett természeti területek fenntartásának megtervezése és végrehajtása, a kutatásszervezés, az ismeretterjesztés és a vagyongazdálkodás. Emellett alapvető célkitűzés az Igazgatóság működési területén a táj jellegzetes képének, érintetlenségének, az élővilág zavartalanságának, fajgazdagságának és a vizek tisztaságának megőrzése; az erdők, a talaj és más megújuló erőforrások védelme; a kultúrtörténeti értékek megóvása.

Fontos kutatási tevékenység az élővilág folyamatos monitorozása, ami a kiválasztott élőhelyek, társulások bizonyos tulajdonságainak hosszú időn keresztül történő megfigyelését jelenti. Az így nyert adatsorok alapján, nyomon követhetők a természet állapotában bekövetkezett változások.

Az élőhelyvédelmi programok keretében a kedvezőtlen emberi beavatkozások hatásait ellensúlyozzuk védett fajok élőhelyeinek megóvása érdekében.

Fajvédelem tekintetében a magyarföldi husáng, a hagymaburok, a macskamenta, valamint a pilisi len védelme terén értünk el komoly eredményeket. A rákosi viperára hatásos beavatkozás nélkül biztos kipusztulás várna, a kékvércse és a kerecsensólyom populációk megvédése is fajvédelemi programok keretében zajlik.

A Duna - Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén kb. 34 fő természetvédelmi őr teljesít szolgálatot. Elsődleges feladatuk a védelem alatt álló területek, élőhelyek és fajok őrzése, további károkozások megelőzése a természetvédelmi kezelés hatósági eszközeivel: helyszíni bírság kiszabása, szabálysértési vagy bűnügyi feljelentés.

A természeti értékek megóvásához elengedhetetlen a lakosság széleskörű tájékoztatása, az emberek ismereteinek bővítése, a természetvédelmem iránti elkötelezettség erősítése. Ennek érdekében az Igazgatóság teljes működési területén egész évben változatos programokkal várjuk a látogatókat: rendezvényeket szervezünk, vezetett túrákat hirdetünk meg, tanösvényeinken túrákat vezetünk és bemutatóhelyeket üzemeltetünk. Tizenkét tanösvényünk mellett népszerű programokat kínál a Királyréti Erdei Iskola a Börzsönyben; Pilisszentivánon a Pilis Len Látogatóközpont; az esztergomi Kökörcsin Erdei iskola és a Pálfája Oktatóközpont Nagykörösön. A budapesti kiépített, idegenforgalmi barlangok mellett nem kiépített barlangban ún. overallos túrákon is részt lehet venni. A Budai Sas-hegyen Látogatóközpont interaktív kiállítással, panoráma terasz, kilátópont és tanösvény működik; Budán a Jókai-kertben a park hatalmas fái alatt Jókai korát és a kert természeti értékeit bemutató információs táblák, a madárbarát kert eszközeit és Magyarország kőzeteit állítottuk ki; a Szentendrei-szigeten bérelhető kerékpárjainkkal és kenuinkkal vezetünk túrákat; az Ócsai Tájház műemlék épületegyüttesében a néprajzi és a természetvédelmi értékekhez kötődő kézműves és terepi programokat kínálunk. Az Alcsúti Arborétum 40 hektáros tájképi angolkertjét egész évben érdemes felkeresni, de különösen szép február közepétől márciusig, amikor hóvirágmező borítja. A Dinnyési-fertőre is érdemes ellátogatni, mert különösen az őszi madárvonulás idején hatalmas récetömegek, s több ezres vadlúdcsapatok figyelhetők meg.

 

Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal (http://hm.vedelemgazdasagihivatal.kormany.hu/)

A HM Védelemgazdasági Hivatal (HM VGH) feladatait a honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségében, a HM védelemgazdasági helyettes államtitkár irányítása alatt végzi. Alaptevékenysége többek között a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetek, valamint a Magyar Honvédség elhelyezési körülményeivel és az általuk használt ingatlanok üzemeltetésével, alakításával, fejlesztésével, környezetvédelmi, szakigazgatási és egyes lakhatási feladataival kapcsolatos feladatok végzése; továbbá minőségbiztosítási tevékenység, védelmi képességek fenntartása és fejlesztése, nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtás, ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek, műszaki tudományi alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés, nemzetközi oktatási együttműködés, fegyverzetellenőrzés, haderő kiképzése és felkészítése.

A HM Védelemgazdasági Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság Környezetvédelmi Osztálya az infrastrukturális igazgató közvetlen szolgálati alárendeltségében, annak irányításával látja el a tárcaszintű környezet- és természetvédelmi feladatokat. A feladatcsoportokon belül kiemelt szerepet kap a jogszabályalkotás, a Honvédelmi Minisztérium és Magyar Honvédség környezetvédelmi ügyeinek teljes körű, operatív kezelése, valamint az EU által finanszírozott projektek megvalósítása. A Hivatal további környezetvédelmi feladatai:

-        A HM vagyonkezelésű ingatlan állomány jó környezeti állapotban történő megőrzése, környezetvédelmi szempontú felkészítése, hatósági követelmények teljesítése, a környezetszennyezéssel terhelt HM vagyonkezelésű területek kármentesítése

-        Környezet- és természetvédelmi követelmények érvényesítése a katonai tevékenységek végrehajtása során. NATO környezetvédelmi irányelvek nemzeti elfogadásával, bevezetésével kapcsolatos feladatok végzése, EU tagállamként felmerülő szakterületi feladatok előkészítése, ellátása

-        A Nemzeti Környezetvédelmi Program, valamint az Országos Környezeti Kármentesítési Program tárcaszintű feladatainak szakterületi irányítása és végrehajtása, valamint EU költségvetési források igénylése és ehhez kapcsolódó projektvégrehajtás

A területen meglévő tapasztalatokról:

-        A Hivatalnak két másik LIFE pályázata fut katonai használatban lévő területeken.

-        A főpályázóval együttműködésben készítette el a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér természetvédelmi kezelési tervét és az ezt megalapozó természetvédelmi alapkutatásokat.

-        A főpályázótól függetlenül végzett természetvédelmi értékfelmérést, valamint élőhelytérképet készíttetett.

-        Környezetvédelmi feladatokkal megbízott tisztek képzése, szakmai irányítása is a feladatkörébe tartozik.

 

Budapesti Erdőgazdaság Zrt. (www.bp-erdo.hu)

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. egy, a Földművelésügyi Minisztériumon keresztül 100%-osan állami tulajdonú közintézmény. A szervezet célja a katonai tevékenység és az erdő-, vad- és földgazdálkodás összehangolása. 1993 óta a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. a következő területeken fejtette ki tevékenységét:

A szervezet üzleti és tevékenységi profilja a következő:

-        erdő- és vadgazdálkodás

-        az erdészeti melléktermékek újrahasznosítása

-        a turizmus népszerűsítése

-        a közösségi rekreációs létesítmények, illetve a védett geológiai és természeti területek fenntartása

-        a természeti és kulturális örökség megőrzése

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Dabasi Erdészeti Igazgatósága 10.000 ha területen gazdálkodik. A gazdálkodási területen vannak erdők (kb. 4.400 ha), gyepek (kb. 3.200 ha), szántók (kb. 1.400 ha) egyéb művelés alól kivett területek (kb. 1.000 ha).

A természeti folyamatok fenntartása, a diverzitás megőrzése a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Dabasi Erdészeti Igazgatóság egyik kiemelt feladata. Az utóbbi években a természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő gazdálkodás előtérbe került.

 

WWF Magyarország (www.wwf.hu)

A WWF 1986-ban kezdte meg tevékenységét Magyarországon; és 1991-ben nyitott önálló irodát. Természetvédelmi céljait tekintve Magyarországon a szervezet az erdőkre, folyókra, vizes élőhelyekre, a külterjes földhasználatra, egyes veszélyeztetett fajok védelmére és a környezetvédelmi problémákra fókuszál. A WWF Magyarország fő célja az, hogy javítsa a fajok és élőhelyek ökológiai státuszát Magyarországon, valamint ehhez európai szinten is hozzájáruljon. A WWF által alkalmazott módszer az aktív politikai és az ezt alátámasztó terepi munka kombinációja, amivel működő modellről gondoskodnak az élőhely-kezelési és rekonstrukciós tevékenységek számára. A projektekben szereplő célcsoportok és partnerek, a hatóságok, a kutatók, a helyi érintettek és döntéshozók.

A szervezet sok éves tapasztalattal rendelkezik élőhely-rehabilitációval (gyepterületek, vizes élőhelyek), fenntartható gazdálkodással (erdők) és fajok védelmével (hód, hiúz, mocsári teknős, boglárkalepke) kapcsolatos projektek terén. A terepi feladatokon túl kiemelkedő szerepet szán a kommunikációnak, amely a célok megvalósításának fontos eszköze: felhívja a figyelmet bizonyos problémákra, befolyásolja a döntéshozókat, nyilvánosságra hozza a projekt eredményeit. A Turjánvidék LIFE pályázaton kívül korábban több más LIFE pályázatban is részt vett koordináló vagy társult kedvezményezettként.

 

A projekt az Európai Unio Life+ programjának támogatásával valósul meg.