CÉLKITŰZÉSEK

 

1.Vízellátottság javítása

A pályázati terület középső és északnyugati, üdébb része egykor összefüggő lápterület volt. A terület egyik égető problémája a vízhiány. A lecsapolások, a területet behálózó vízlevezető csatornák, továbbá az utóbbi évtizedek csökkenő csapadékmennyisége jelentősen megváltoztatta a terület vízháztartását. Jelentős talajvízszint-süllyedés ment végbe, ami a felszíni vízborítás kiterjedésének és időtartamának csökkenését okozta, a nedves élőhelyeken rohamos szárazodást előidézve. Mindez a magasabb talajvízszinthez kötődő, különösen értékes élőhelyek átrendeződéséhez, sok esetben megszűnésükhöz vezetett.

Kiemelt probléma az éger visszaszorulása és a kőris arányának növekedése, mely valószínűleg a kiszáradással hozható összefüggésbe. A vízhiány természetesen a Turjánvidék Natura 2000 terület összes élőhelytípusát és faját is kedvezőtlenül érinti, de a vízzel időszakosan elárasztott égerlápok megőrzése szempontjából kritikus jelentőségű. A természetes felújulás megváltozása az erdőtípus átalakulásával és további területcsökkenéssel jár.

 

  • Cél: Vízügyi terv és megépült vízkormányzó  létesítmények, vízháztartás javulása, csapadékvíz jobb visszatartása, természetesség javulása az éger- és kőrisligetekben 88 ha-on.

 

2. Invazív fajok visszaszorítása

A világ minden részén általános természetvédelmi probléma az idegen tájakról származó, gyorsan terjedő ún. invazív fajok térnyerése. A Tatárszentgyörgy és Örkény térségében található homoki gyepek és nyáras-borókás ligetes erdők invazívan terjeszkedő fajokkal fertőzöttek. További problémát jelentenek az invazívnak nem minősülő, de tájidegen fafajok ültetvényei is. A pannon homoki gyepek és a nyáras-borókások esetében elsősorban az akác, bálványfa, fekete- és erdeifenyő, valamint a selyemkóró okoz problémát, míg az éger- és kőrisligetekben a zöld juhar és a nemesnyár, a szegélyi részeken pedig az ezüstfa terjedése károsítja a természetes életközösséget. Az élőhelytípusok fertőzöttsége változó mértékű, az ültetvényszerű, 100%-os borítottságtól a mérsékelt, 2-10 %-os elegyarányig változik, de összességében kezelhető, helyreállítható mértéket ölt.

 

  • Cél: 1100 hektár invazívmentes homoki gyep és nyáras-borókás és 42 ha őshonos fákból álló homoki erdő.
  • Cél: Éger és kőrisligetek természetvédelmi állapotának javulása, invazívmentesítése 71 ha-on.

 

3. Rákosi vipera védelem

A pályázat célja e fokozottan védett kígyófaj életterének, potenciális élőhelyének növelése és kezelése. A jelenlegi, kaszálásra alapozott gyepgazdálkodást fokozatosan felváltja majd a külterjes legeltetés. A legeltetésnek köszönhetően a rákosi vipera fő táplálékát jelentő egyenesszárnyúak (sáskák, tücskök, szöcskék) száma megnő, a gyep fokozatosan zsombékos szerkezetű lesz és a területen olyan magas füvű foltok képződnek, amelyek jó búvóhelyet jelentenek a hüllő számára. A terület egy részének régi elnevezése („Göbölyjárás”) is arra utal, hogy a múltban marhalegelőként használták. A magaslatokról eltávolítjuk az idegenhonos akácültetvényt, így ezek a ritka hüllők visszanyerik élőhelyüknek azt a létfontosságú részét, ahova az időszakosan magas talajvízszint elől visszavonulhatnak és telelhetnek is.

 

  • Cél: A rákosi vipera védelme érdekében szarvasmarha legeltetés bevezetése kb. 500 ha-on, valamint 64 ha zárványszántó visszagyepesítése és 30 ha gyeppé alakított idegenhonos erdő, mint potenciális vipera élőhelyek és jobb természetvédelmi állapotú területek.
  • Cél: Élőhelyek illegális zavarásának korlátozása utak lezárásával (41 sorompó)

 

4. Képzés, ismeretterjesztés

A célterület nagy része aktív honvédségi használatban van, lő- és gyakorlótérként funkcionál, a terület elsődleges használói ily módon katonák. A katonai alakulatoknál környezetvédelmi tisztek teljesítenek szolgálatot, akik aktívan hozzájárulnak a katonai használók környezettudatosságának növeléséhez, szemléletformálásához, mely több akcióban is megnyilvánul. Bekapcsolódunk a környezetvédelmi tisztek éves képzésébe, aktuális tananyagaikba beépítjük a lőtérrel kapcsolatos természetvédelmi vonatkozásokat. Terepen használható értékes élőhely térképet adunk ki, hogy a konkrét katonai területhasználat során elérhetőek legyenek a kímélendő területek határvonalai, valamint néhány faj állományfelmérésébe is bevonjuk őket.

 

  • Cél: Környezetvédelmi tisztképzés a terület értékeiről (védendő zónákról terepi zsebkártya, oktatóanyag)

 

5. Tudományos munka, kutatás

Természetvédelmi kezelés monitoring:

Az adatgyűjtés célja az, hogy a pályázatban végrehajtott természetvédelmi kezelések eredményeit kimutassuk.

 

A monitorozott tevékenységek:

A: invazív fajok eltávolítása

B: természetes és mesterséges erdőfelújítás

C: erdőtermészetesség-változás

D: potenciális rákosi vipera élőhelyek szerkezetének változása

E: vízvisszatartás hatása

 

A projekt az Európai Unio Life+ programjának támogatásával valósul meg.