2016.10.04. - Kerpely Klára

Ismerkedés az Alföld rejtett kincsével

Az alig ismert alföldi táj népszerűsítését, értékeinek megismertetését szolgáló tevékenységünk részeként minden évben egy-egy kirándulást szerveztünk a Táborfalvi Lőtér szélén fekvő Betyár-dombi tanösvényre. Az első években a környező települések iskolásait és óvodásait vezettük végig a természetet és a katonai használatot is bemutató erdei ösvényen. Idén ősszel pedig egy csapat Budapesten élő, fiatal felnőtt vehetett részt ezen a ritkán látogatott, érdekes túrán.

A fiatal természetbarátok a WWF tevékenységét régóta követők és segítők közül kerültek ki, de még ők sem ismerték ezt a vidéket, hiszen kirándulásra a legtöbben hagyományosan a hegyvidékeket választják.

Túra az Alföldön (Betyár-dombi tanösvény)

Fontosnak tartjuk, hogy a Turjánvidéken fennmaradt mozaikos természeti tájat, az Alföld rejtett kincsét minél többen megismerjék. Vezetett túránk helyszíne, a Betyár-dombi tanösvény önállóan is szabadon látogatható. Megközelíthető autóval, biciklivel vagy helyi buszjárattal Táborfalváról: http://turjanvidek.hu/?/tanosveny

Fotók: Bombay Bálint, Andrási Eszter

 

2016.09.14. - Kerpely Klára

Újabb mérföldkövek

Idén áprilisbn benyújtottuk projektünk második félidős jelentését, amiben nem csak a technikai előrehaladásról, hanem az eddig felhasznált forrásokról is beszámoltunk az Európai Bizottságnak. A Bizottság a jelentést jóváhagyta és a következő időszakra vonatkozó támogatási összeg folyósításáról intézkedett. Projektünk eddig benyújtott jelentései honlapunkon is elérhetőek: Letöltések >>

A LIFE program külső megfigyelőcsoportjának projektünkért felelős tagja, Kovács András idén a félidős jelentés elfogadását követően, szeptember elején látogatta meg a Turjánvidéket. Az ellenőrzés első napján áttekintettük az előző látogatás óta elért eredményeket:

  • elkészültek a vízvisszatartó és vízpótló műtárgyak a Dabasi Turjános TT-ben,
  • megkaptuk a vízjogi engedélyeket a lőtéri területeken tervezett vízvisszatartó műtárgyakra,
  • elkészült a lőtér kezelési tervéhez az új, felülvizsgált zónatérkép,
  • jól halad az erre kijelölt idegenhonos erdők átalakítása őshonos erdőkké,
  • elkezdődött a legeltetés a rákosi vipera élőhelyét jelentő nedves gyepeken,
  • folyamatosan bővül a homoki élőhelyeken az özönnövényektől megtisztított terület,
  • az özönnövények elleni védekezésről nemzetközi konferenciát tartottunk,
  • kirándulásokat szerveztünk a Turjánvidék bemutatására a Betyár-dombi tanösvényre.

A második napon pedig a terepen jártunk, felkerestük mindazokat a helyszíneket, ahol az elvégzett munka eredményeivel találkozhatunk.

Ellenőrzés az egyik erdőfelújítási területen. Fotó: Zanin Éva

 

2016.08.03. - Árvay Márton

Franciaországban mutattuk be a Turjánvidék projekt eredményeit

Nimes-ben, Franciaországban került megrendezésre június végén az a nemzetközi LIFE+ szeminárium, amelyen a Turjánvidék LIFE+ projekt munkatársai is részt vettek. A konferencián Árvay Márton projektvezető előadása is hallható volt. A 16 országból érkezett 150 résztvevő betekintést nyert a LIFE DÉFENSE NATURE 2 MIL (LIFE11 NAT/FR/000734) pályázat Nimes közeli projektterületein zajló természetvédelmi akciókba. A kerekasztal beszélgetések során a vendégelőadók előadásai olyan természetvédelmi beavatkozásokat ismertettek, melyek a védelmi minisztériumok együttműködése lévén valósulnak meg Lengyelországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Angliában, Izraelben, Jordániában, Svájcban és Magyarországon is.

Több fajmegőrzési program mellett, mint például egy francia kikötőben kialakított mesterséges korallsirály költőtelep, olyan lőtéri területkezelési stratégiákról is szó volt, mint a időszakos legeltetés száraz gyepterületeken, vagy szabályozott égetés hangafüves pusztákon.A Turjánvidék LIFE projekt a konferencia harmadik napján került bemutatásra a „Területkezelés legeltetéssel” szekció során, olyan szervezetek mellett, mint az angliai RSPB, a németországi RANA és a lettországi Védelmi Minisztérium.

A terepi bemutatónapon megtekinthettünk egy on site üregi nyúl szaporító telepet, amely a héjasas megfogyatkozott prédaállományát hivatott erősíteni. A projekt megvalósítása során kialakított etetőhelyen pedig lehetőségünk volt megfigyelni a térség egyetlen költő dögkeselyű párját is, illetve bemutatásra került egy természetes anyagokból kivitelezett itató is, amely a lőtéri legeltetést segíti elő.

További információ a konferenciáról itt››

Fotók: Forgács Kinga, Árvay Márton


2016.06.21. - Kerpely Klára

Bóbitások a Betyár-dombon

Tavasszal ismét megélénkült a projektterületünk szélén, Táborfalva határában kialakított Betyár-dombi tanösvény. Az erdős tájon kanyargó útvonal jelzéssel ellátott és szabadon látogatható. Aki kíváncsi, hogy milyen fák közt sétál és milyen állatok rejtőznek a sűrűben, vagy éppen hogyan alakult ki a vidék, választ találhat a tanösvény színes táblái segítségével. A Budapesti Erdőgazdaság szakemberei vezetett kirándulásokat is tartanak a tanösvényen iskolás és óvodás csoportok számára.

Június 13-án a dabasi Bóbita Óvodából érkezett csoportot vezették végig az ösvényen, hogy a gyerekek közelről ismerhessék meg a természet titkait. A kirándulás során a környék élővilágáról, állatokról, növényekről meséltek a gyerekeknek a területet jól ismerő, évtizedek óta itt dolgozó erdészek.

Bár az ovisok olvasni még nem tudnak, a térképen könnyen beazonosítják, merre jártak a kiránduláson. Az élményekkel teli nap után reméljük, hogy jövőre is visszatérnek, szüleiket, testvéreiket is elhozzák a Betyár-dombra.

Fotók: Molnár József


2016.05.09. - Kerpely Klára

Európai műhelytalálkozó az özönnövények elleni védekezésről

Tizenöt európai ország több mint száz szakemberének a részvételével tartottuk meg április közepén, Budapesten projektünk egyik legnagyobb szakmai eseményét, az özönnövények kezeléséről szóló nemzetközi szeminárumot. A műhelytalálkozón védett területek kezelői, földhasználók, kutatók, hatósági szakemberek, növényvédelemmel foglalkozó vállalkozások, és más érintettek cserélték ki az e témában összegyűlt bőséges tapasztalataikat.

A workshopon elhangzott előadások, a bemutatott poszterek, valamint a rendezvény záró szakmai ajánlásai letölthetőek itt >>

Az előadásokról készült felvételeket a youtube-on megtekinthetik:

A harmadik napon Szigetmonostoron a Szigeti homokok Natura 2000 területen jártunk, ahol a korábbi özönnövénykezelés (HUSK/1101/2.2.1/0052/01 - Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken) eredményeként jó állapotú homoki élőhelyeket találtunk.

A rendezvényen is megerősítést nyert, hogy az invazív növények kordában tartása, terjedésük megállítása nagy kihívást jelent a természetvédelmi szektor és a védett területek kezeléséért felelős szervek számára. A tudásbázis megosztása pedig különösen fontos, hiszen Európában jelenleg az idegenhonos invazív fajok jelentik az egyik legsúlyosabb veszélyt a biológiai sokféleségre, a természetes fajgazdagságra nézve.  Terjedésük ellen - különösen a védett területeken - hatékonyabban szükséges fellépni.

A workshop a Natura 2000 biogeográfiai szeminárium követő rendezvényeként került megrendezésre.

Fotók: Kerpely Klára

 

2016. április 25. - Csóka Annamária

Nyakig a tavaszban

Ahogy éled a természet, úgy kerülnek a figyelem középpontjába az év fajai, melyek közül többet már közönségszavazatok alapján választanak ki.

Az idei győztesek közül a mezei szil, a mezei tücsök, a compó, a haris és denevérek a projektterületünkön is előfordulnak. Ezekről az érdekes fajokról itt olvashatunk, valamint fényképet is találunk róluk:

http://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/az-ev-fajai-2016-ban

 

2015. december 22. - Kerpely Klára

Természetvédelmi oktatóanyag katonai használók részére

A projekt fontos célja, hogy a Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér katonai használói is megismerjék a terület természeti értékeit, és amennyire szolgálatuk teljesítése mellett erre módjuk van, támogassák megőrzésüket. Ennek érdekében egy on-line is elérhető, rövid képzési anyagot állítottunk össze számukra a természetvédelemről, az itt található élőhelyekről és fajokról, valamint a használatra vonatkozó természetvédelmi feltételekről.

A képzési anyag harmadik része a lőtérhasználati térképhez kapcsolódik, ezért nem nyilvános. A Táborfalvi Lő- és Gyakorlóteret használó alakulatokhoz hivatalos úton kerül eljuttatásra.

 

2015. december 15. - Kerpely Klára

Elkészült a Dabasi Turjános TT vízpótló rendszere

Pályázatunk C4 akciója keretében november elején átadásra került a Dabasi Turjános fokozottan védett természetvédelmi területet vízzel ellátó új csatorna- és zsiliprendszer. Ezzel lehetővé vált, hogy a különösen értékes égeres láperdőkbe vizet juttassunk a Duna-Tisza-csatornából.

vízvisszatartás

Új szabályozó műtárgy  a Dabasi Turjános TT-t  a Duna-Tisza csatornával összekötő csatornán Fotó: Gruber Tamás

A védett terület szivattyúzással történő aktív vízpótlására olyan években lehet szükség, amikor télen nem hullik elég csapadék, és emiatt az év elején rendesen vízben álló, majd nyár közepére lassan szárazodó láperdő már a tavasz elején szárazzá válik, nyárra pedig jóformán „kiég”. A néhány hétig tartó, tavaszi vízpótlással megakadályozható a lápi élőhelyek károsodása, az égeres vízhiány miatti pusztulása. A többi, kevésbé csapadékszegény évben elegendő, ha a láperdőben természetesen megálló vizet nem engedjük elfolyni a területről. Ennek érdekében a Dabas térségét átszelő csatornákra több helyen zsilipeket építettünk, amik lehetővé teszik a víz helyben tartását a vizes erdőben és a környező orchideás lápréteken.

tavasz

Jó években tavasszal bőven van víz az égeres-kőrises erdőben Fotó: Kerpely Klára

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság beruházásaként elkészült dabasi vízpótló rendszert kiegészítik majd a lőtér területén jövőre elkészülő vízkormányzó létesítmények. A két rendszer együttes hatásától azt várjuk, hogy jelentősen javulni fog a Turjánvidék Natura 2000 terület vízháztartása, ami elengedhetetlen a vizes élőhelyek megőrzéséhez, emellett kedvező a katonai tevékenység és az erdőgazdálkodás szempontjából is.

További képek a terepi munkáról a Galériában >>

 

2015. október 29. - Kerpely Klára

Se nem állat, se nem növény

Az őszi munkálatok során újabb ritka, védett fajt találtak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakértői a Táborfalvi Lő- és Gyakorlótéren. A különleges jószág a gombák közé tartozik, amelyek se a növények, se az állatok közé nem besorolható, külön rendeszertani csoportot alkotnak az élővilágban. Bár helyhez kötött és némaságra ítélt életmódjuk miatt látszólag a növényekre hasonlítanak, a valóságban a gombák közelebbi rokonságban állnak az állatokkal.

A most előkerült homoki likacsosgomba (Polyporus rhizophilus) nem könnyen észrevehető, világosszürkés, okkeres árnyalatú, alig 5 cm-re megnövő lakója a homoki gyepes területeknek. Ilyen élőhelyek a projektterületen elsősorban a gyakorlótéren és környékén fordulnak elő. A gyakorlótérre a belépés tilos és veszélyes, de a homoki likacsosgomba az ország más részein elterülő sztyeppréteken, homokpusztagyepeken is előfordul. Azonban mivel nem ehető és igencsak ritka faj, kedvtelő gombászok nemigen találkozhatnak vele. Ha mégis szemünk elé kerülne, ne szedjük le, hagyjuk termőhelyén! Felismerését segíti a különös, likacsos termőréteg (a kalap alsó oldala).

Homoki likacsosgomba(A fotó nem a projektterületen készült, forrása a Miskolci Gombász Egyesület, készítette Szilvásy Edit)

 

2015. augusztus 8.

Nincs vége a nyárnak!

Megjelent a Cincér újság nyári kiadása, amely szinte teljes egészében Turjánvidék LIFE+ pályázatunkról szól és zöld programajánlót is tartalmaz!

Itt tudod letölteni:

http://turjanvidek.hu/?/hirek/letoltesek

 

2015. június 18.

Búbosbanka egy leharcolt úthengerben alapított családot

(c) NatFilm Hungary Kft., Mosonyi Szabolcs. A katonai objektumok közt is mindenütt megtalálja a helyét a természet. Csak nem a találékonyságáért lett a búbosbanka az Év Madara 2015-ben?

 

2015. május 19. – Pusztai Anna

Tanösvény túra az örkényi iskolásokkal

Május 14-én ismét ellátogattunk Táborfalvára, hogy körbejárjuk a Betyár-dombi tanösvényt, ezúttal az örkényi iskola diákjaival. A kirándulást stábunk is végig kísérte, a projektterületről készülő kisfilm vágóképeinek bővítése végett. A természetjárás során először a területen élő fa- és cserje fajokról hallhattak bővebben a diákok. Ügyesen maguktól is soroltak fel pár fajt, amit éppen láttunk, többek között az erdei fenyőt (Pinus sylvestris) és a fehér akácot (Robina pseudoacacia). A legjobban mégis a sok évtizeddel ezelőtti katonai használat által okozott bomba becsapódások látványos mély gödreit élvezték, ahova előszeretettel másztak bele. Tovább haladva a természetes növénytársulásokról kaptak ismertetőt, majd az erdőből egy nyílt homoki száraz gyepre kiérve a terület lágyszárúiról beszéltünk nekik. Megfigyelhették a most virágzó báránypirosítót (Alkanna tinctoria) és egy kis selyemkóró (Asclepias syriaca) „irtást” is végeztek. Eztután a területen élő állatfajokat mutattuk be nekik, egy zöld gyíkot (Lacerta viridis) sikerült is saját szemünkkel elcsípni. Majd a szálaló erdőgazdálkodásról esett néhány szó.

tanövény

Fotó: Kerpely Klára

A tanösvény körbejárásától kellemesen elfáradva érkeztünk vissza a helyszínre, ahol ajándékcsomagokkal leptük meg az iskola tanárait és diákjait. A túrát mind a diákok, tanárok és a WWF munkatársai is élvezték, reméljük a legközelebbi iskolával történő kirándulás is ilyen jó hangulatban fog telni.

További információ a Betyár-dombi tanösvényről: http://turjanvidek.hu/?/tanosveny

 

2015. május 5. - Csóka Annamária

Egyenesen Brüsszelből: az Európai Bizottság látogatása

Véget ért az Európai Bizottság képviselőinek vizitje, mely a pályázat futamideje alatt csak egyszer esedékes. Projektünk legfőbb támogató szervétől Bécsy László és Paivi Rauma voltak vendégeink, akik Brüsszelben a pályázatunk előrehaladását kísérik figyelemmel, és most a helyszínen is meggyőződtek eredményeinkről. Elkísérte őket Kovács András monitorunk is, a NEEMO-Geie külső ellenőrző csoport képviseletében. A jó hangulatú látogatás programjában partnerségünk valamennyi tagja aktívan közreműködött.

2015. április 14-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság budapesti központjában összefoglaltuk a pályázat technikai, adminisztratív és pénzügyi vonatkozásait. Április 15-én pedig a projektterületet jártuk be. Reprezentálva az élőhelyek értékét már virágzó homoki nősziromra is bukkantunk, valamint a távcsövek látóterébe került két túzok tojó is! A programot terepjáró-elakadás is színesítette (szerencsére segítő autókban és kezekben nem volt hiány).

A látogatók elégedetten távoztak, és sok sikert kívántak további munkánkhoz.

Fotó: dr. Kézdy Pál

 

2015. május 1.

Izelítő a Turjánvidék és a Táborfalvi Lőtér csodáit bemutató természetfilmből

(c) NatFilm Hungary Kft., Mosonyi Szabolcs. A teljes film 2016-ban lesz látható, addig egy kis ízelítő...

 

2015. április 9.

Ürgekaland Táborfalván

(c) NatFilm Hungary Kft., Mosonyi Szabolcs. A Turjánvidék LIFE+ projekt keretében a Táborfalvi Lőtéren sikerült lencsevégre kapni a 2015-ben „az Év emlősének” választott ürgét. Nem is akárhogy!

 

2015. március 27. - Merkl Ottó

Bogarak a homokon

A rovarászok, akik a Homokhátság különleges bogarait vagy lepkéit keresik, általában Bugac vagy Fülöpháza felé veszik az irányt. Igazuk van, jó helyek azok is, de a táborfalvai gyakorlótér túltesz rajtuk. A homoki rovarvilágot ilyen bőségben, ennyi ritkasággal, látványos és jellegzetes fajjal sehol másutt nem találjuk. Aki pedig Budapesten vagy környékén lakik, ennél közelebb legfeljebb elvétve bukkanhat rá az itt rendszeresen látható fajokra.

Az erdőkben rovarászni télen is lehet, a homoki gyepeken azonban meg kell várni a tavaszt. Amikor a napsugarak már tartósabban melegítik a talajt, az utakon és a növényzetmentes foltokon légy sebességével röppennek fel előttünk a homokfutrinkák. Mindig úgy szállnak le a földre, hogy szembenézzenek velünk. Homokon a két leggyakoribb fajuk az öves (Cicindela hybrida) és az alföldi homokfutrinka (Cicindela soluta). Meg kell fognunk őket, hogy lássuk a különbséget: az öves homokfutrinka vállfoltja c betűre emlékeztet, az alföldié két kis foltra osztott. Jóval lomhább kora tavaszi bogár a homoki gyalogcincér (Pedestredorcadion decipiens), mely a hazai gyalogcincérek közül a legkorábban jelenik meg: néha már március közepén mászkál a gyepekben, és április végére el is tűnik.

alföldi homokfutrinka

Fotó: alföldi homokfutrinka (Rahmé Nikola)

Májusban azután szinte berobban a bogárfauna: a fajgazdagság akkor a legnagyobb. Érdekes módon a nyár eleji nagy futrinkák (Carabus-fajok) közül hatot is sikerült kimutatni a gyakorlótéren; ez azért meglepetés, mert a futrinkák inkább a hegy- és dombvidéki erdők lakói. A gyakorlótéren is főleg az erdős foltokat kedvelik, legértékesebb fajuk azonban, a fokozottan védett magyar futrinka (Carabus hungaricus) a fátlan gyepek lakója. Második legritkább közülük az érdes futrinka (Carabus scabriusculus), melyet a Duna–Tisza közén eddig csak Ócsáról ismertünk, a gyakorlótéren is nedvesebb helyen, a "viperás lápréten" került elő.

Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum)

A szerző hivatásos rovarász szakember, akinek engedélyezett feladata a bogárfajok tanulmányozása. Egyéb esetekben a természetvédelmi oltalom alatt álló rovarok bolygatása, gyűjtése tilos és büntetendő!

A honvédségi területre az engedély nélküli belépés amellett, hogy szabálysértési eljárást von maga után, életveszélyes is!

 

2015. február 25. - Pusztai Anna

A földikutya nyomában

Hétfőn ismét egy vendégszakértő látogatott a projektterületre, hogy segítse a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságtól érkezett, hogy Európa legritkább emlősállata, a földikutya (Nannospalax leucodon) jelenléte után kutasson. A terepbejárás alkalmával kollégáink a gyakorlatban tanulták ki a földikutya monitorozás módszertanát, a vakondtúráshoz megtévesztően hasonlító túrások és más nyomok beazonosításának csínját-bínját. A nap során a KMNPI szakértőjével közösen ellenőrizték a túrásokat, hogy vajon azok földikutya jelenlétére utalnak-e? Bár egy nap alatt nem akadtak biztos nyomára a szinte sosem látható, rejtőzködő rágcsálónak, a szakértő megerősítette, hogy a Turjánvidék LIFE+ projektterület alkalmas élőhelyül szolgálhat számára.

Földikutya terepszemle

Egyértelmű eredmény tehát még nem született, de korábbi area adatok alapján a délvidéki földikutya előfordulására számíthatunk, mely nem mellesleg a legveszélyeztetettebb mind közül. Világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, amelyből 200 él hazánk területén. Magyarországon az öt alfajból három, az erdélyi földikutya (Nannospalax transsylvanicus), a magyar földikutya (Nannospalax hungaricus), és a délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) előfordulásáról van tudomásunk.

Födikutya túrás

Ha mégis szerencsénk lenne találkozni egy példánnyal, első ránézésre elég szokatlan képet mutatna, hiszen nincsenek szemei, fülkagylója és farka is hiányzik.  Hengeres teste 15-25 cm hosszú, melyet barnás-szürke, puha, testhez simuló szőr borít. Ez a különleges állat szinte egész életét földalatti alagútjaiban tölti, csak nagyon ritkán és rövid ideig jön fel a felszínre. Odalent a sötétben kiváló szaglása, hallása és a föld mágneses terének érzékelése révén tájékozódik. Járatrendszerét, melynek teljes hossza akár a 100 métert is elérheti, fogaival ássa. Táplálékául a növények földalatti része, gumók, hagymák szolgálnak. A magányosan élő jószág érdekessége még, hogy szomszédjaival kopogtatáshoz hasonló hangjelzésekkel kommunikál.

A földikutya

A hazánkban fokozottan védett állat ma már a kihalás szélén áll. Természetvédelmi értéke 1 millió forint. Főbb veszélyeztető tényezői a füves élőhelyek megszűnése, illetve széttagolódása és felaprózódása. További állománycsökkenéshez vezet az is, hogy az élő egyedek nem találják meg egymást az egymástól távol eső, elszigetelten előforduló élőhelyfoltokon. A füves területek feltörése, felszántása és az erdőtelepítések az ott lakó példányok pusztulását okozzák.  Védelme azért is különösképpen fontos, mert a földikutya az egyedüli olyan szárazföldi gerinces faj, mely a Kárpát-medence területén alakult ki és az egész világon kizárólag  itt fordul elő, ezért igazi hungarikumnak is tekinthető.

Fotók: Boldog Gusztáv

 

2015. január 10. - Csóka Annamária

Idei sztárvendégünk: a négylábú specialista

Gábor és Falco

Fotó: Morvai Szilárd

Turjánvidék LIFE+ pályázatunkkal kapcsolatosan sok (kétlábú) szaktekintély megfordult már területünkön. Első négylábú képviselőjük azonban a múlt év végén látogatott először hozzánk.

Hogy mit olvashatnánk az illető önéletrajzában? Valami ilyesmit:

Végzettsége: Az Országos Rendőr-főkapitányság dunakeszi kiképző iskolájában tanult.

Munkahelye: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Gyakran dolgozik együtt a Nemzeti Nyomozó Irodával.

Hobbija (és mindene): A labda.

Ő Falco, a méregkereső kutya, aki első ránézésre egy szép, fáradhatatlan németjuhász. Egy átlagos ebtől azonban azonnal megkülönbözteti fényvisszaverő szolgálati mellénye. Kis csengőt is visel, hogy a vadakat elriassza. De törődik is ő velük! Sokkal fontosabb feladata van: a rosszakaratú emberek által megmérgezett, még élő ragadozómadarakat, azok tetemeit és a halálos csalétkeket kutatja fel kivételes szaglása segítségével. Ha valami gyanúsat talál, gazdájának azonnal hangos ugatással jelzi.

Falco látogatásának sajnos volt apropója: 2013. novemberében több sast mérgeztek meg a projektterületünkhöz közel. (A három áldozat közül a két rétisas elpusztult, a parlagi sas életét a gyors beavatkozásnak köszönhetően sikerült megmenteni.) Természetvédelmi őrünk a múlt év végén pedig egy mérgezésgyanús egerészölyv tetemére bukkant immár a Turjánvidék LIFE+ területén...

A mérgezés komoly akadálya annak, hogy a sasok állománya a Kárpát-medencében újra, tartósan stabilizálódhasson. Magyarországon az utóbbi évtizedben világszinten is kirívó mértékben elszaporodott a mérgezéses esetek száma, melynek eredményeként már több száz sas pusztult el szörnyű kínok között! Az egyedenként 1 millió Ft természetvédelmi értékű, fenséges madarakat ismeretlen okból ölik meg ilyen alattomos módon. A tettesek általában elkerülik a felelősségre vonást.

A tarthatatlan helyzet megoldására indult a HELICON LIFE projekt, ami elsősorban a parlagi sas mérgezések visszaszorítását célozta meg úgy, hogy a természetvédelemért és a bűnüldözésért felelős ágazat szorosan együttműködik.

Falco (nomen est omen, ugyanis neve latinul sólymot jelent) terveink szerint több alkalommal meglátogat majd minket gazdájával ebben az évben. Igazából azt reméljük, hogy a terepbejárás örömén túl nem lesz nálunk dolguk...

Tudjon meg többet a sasvédelemről: http://www.imperialeagle.hu/

Nézzen meg egy kisfilmet Falcoról itt: https://www.youtube.com/watch?v=zpijQecuK7Q


Falcoék nálunk

Fotó: Csóka Annamária

 

A projekt az Európai Unio Life+ programjának támogatásával valósul meg.