2016.08.03. - Árvay Márton

Franciaországban mutattuk be a Turjánvidék projekt eredményeit

Nimes-ben, Franciaországban került megrendezésre június végén az a nemzetközi LIFE+ szeminárium, amelyen a Turjánvidék LIFE+ projekt munkatársai is részt vettek. A konferencián Árvay Márton projektvezető előadása is hallható volt. A 16 országból érkezett 150 résztvevő betekintést nyert a LIFE DÉFENSE NATURE 2 MIL (LIFE11 NAT/FR/000734) pályázat Nimes közeli projektterületein zajló természetvédelmi akciókba. A kerekasztal beszélgetések során a vendégelőadók előadásai olyan természetvédelmi beavatkozásokat ismertettek, melyek a védelmi minisztériumok együttműködése lévén valósulnak meg Lengyelországban, Németországban, az Egyesült Államokban, Oroszországban, Angliában, Izraelben, Jordániában, Svájcban és Magyarországon is.

Több fajmegőrzési program mellett, mint például egy francia kikötőben kialakított mesterséges korallsirály költőtelep, olyan lőtéri területkezelési stratégiákról is szó volt, mint a időszakos legeltetés száraz gyepterületeken, vagy szabályozott égetés hangafüves pusztákon.A Turjánvidék LIFE projekt a konferencia harmadik napján került bemutatásra a „Területkezelés legeltetéssel” szekció során, olyan szervezetek mellett, mint az angliai RSPB, a németországi RANA és a lettországi Védelmi Minisztérium.

A terepi bemutatónapon megtekinthettünk egy on site üregi nyúl szaporító telepet, amely a héjasas megfogyatkozott prédaállományát hivatott erősíteni. A projekt megvalósítása során kialakított etetőhelyen pedig lehetőségünk volt megfigyelni a térség egyetlen költő dögkeselyű párját is, illetve bemutatásra került egy természetes anyagokból kivitelezett itató is, amely a lőtéri legeltetést segíti elő.

További információ a konferenciáról itt››

Fotók: Forgács Kinga, Árvay Márton


2016.06.21. - Kerpely Klára

Bóbitások a Betyár-dombon

Tavasszal ismét megélénkült a projektterületünk szélén, Táborfalva határában kialakított Betyár-dombi tanösvény. Az erdős tájon kanyargó útvonal jelzéssel ellátott és szabadon látogatható. Aki kíváncsi, hogy milyen fák közt sétál és milyen állatok rejtőznek a sűrűben, vagy éppen hogyan alakult ki a vidék, választ találhat a tanösvény színes táblái segítségével. A Budapesti Erdőgazdaság szakemberei vezetett kirándulásokat is tartanak a tanösvényen iskolás és óvodás csoportok számára.

Június 13-án a dabasi Bóbita Óvodából érkezett csoportot vezették végig az ösvényen, hogy a gyerekek közelről ismerhessék meg a természet titkait. A kirándulás során a környék élővilágáról, állatokról, növényekről meséltek a gyerekeknek a területet jól ismerő, évtizedek óta itt dolgozó erdészek.

Bár az ovisok olvasni még nem tudnak, a térképen könnyen beazonosítják, merre jártak a kiránduláson. Az élményekkel teli nap után reméljük, hogy jövőre is visszatérnek, szüleiket, testvéreiket is elhozzák a Betyár-dombra.

Fotók: Molnár József


2016.05.09. - Kerpely Klára

Európai műhelytalálkozó az özönnövények elleni védekezésről

Tizenöt európai ország több mint száz szakemberének a részvételével tartottuk meg április közepén, Budapesten projektünk egyik legnagyobb szakmai eseményét, az özönnövények kezeléséről szóló nemzetközi szeminárumot. A műhelytalálkozón védett területek kezelői, földhasználók, kutatók, hatósági szakemberek, növényvédelemmel foglalkozó vállalkozások, és más érintettek cserélték ki az e témában összegyűlt bőséges tapasztalataikat.

A workshopon elhangzott előadások, a bemutatott poszterek, valamint a rendezvény záró szakmai ajánlásai letölthetőek itt >>

A harmadik napon Szigetmonostoron a Szigeti homokok Natura 2000 területen jártunk, ahol a korábbi özönnövénykezelés (HUSK/1101/2.2.1/0052/01 - Özönnövények elleni egységes védelem homoki és ártéri élőhelyeken) eredményeként jó állapotú homoki élőhelyeket találtunk.

A rendezvényen is megerősítést nyert, hogy az invazív növények kordában tartása, terjedésük megállítása nagy kihívást jelent a természetvédelmi szektor és a védett területek kezeléséért felelős szervek számára. A tudásbázis megosztása pedig különösen fontos, hiszen Európában jelenleg az idegenhonos invazív fajok jelentik az egyik legsúlyosabb veszélyt a biológiai sokféleségre, a természetes fajgazdagságra nézve.  Terjedésük ellen - különösen a védett területeken - hatékonyabban szükséges fellépni.

A workshop a Natura 2000 biogeográfiai szeminárium követő rendezvényeként került megrendezésre.

Fotók: Kerpely Klára

 

2016. április 25. - Csóka Annamária

Nyakig a tavaszban

Ahogy éled a természet, úgy kerülnek a figyelem középpontjába az év fajai, melyek közül többet már közönségszavazatok alapján választanak ki.

Az idei győztesek közül a mezei szil, a mezei tücsök, a compó, a haris és denevérek a projektterületünkön is előfordulnak. Ezekről az érdekes fajokról itt olvashatunk, valamint fényképet is találunk róluk:

http://www.dunaipoly.hu/hu/tudasanyag/az-ev-fajai-2016-ban

 

2015. december 22. - Kerpely Klára

Természetvédelmi oktatóanyag katonai használók részére

A projekt fontos célja, hogy a Táborfalvi Lő- és Gyakorlótér katonai használói is megismerjék a terület természeti értékeit, és amennyire szolgálatuk teljesítése mellett erre módjuk van, támogassák megőrzésüket. Ennek érdekében egy on-line is elérhető, rövid képzési anyagot állítottunk össze számukra a természetvédelemről, az itt található élőhelyekről és fajokról, valamint a használatra vonatkozó természetvédelmi feltételekről.

A képzési anyag harmadik része a lőtérhasználati térképhez kapcsolódik, ezért nem nyilvános. A Táborfalvi Lő- és Gyakorlóteret használó alakulatokhoz hivatalos úton kerül eljuttatásra.

 

2015. december 15. - Kerpely Klára

Elkészült a Dabasi Turjános TT vízpótló rendszere

Pályázatunk C4 akciója keretében november elején átadásra került a Dabasi Turjános fokozottan védett természetvédelmi területet vízzel ellátó új csatorna- és zsiliprendszer. Ezzel lehetővé vált, hogy a különösen értékes égeres láperdőkbe vizet juttassunk a Duna-Tisza-csatornából.

vízvisszatartás

Új szabályozó műtárgy  a Dabasi Turjános TT-t  a Duna-Tisza csatornával összekötő csatornán
Fotó: Gruber Tamás

A védett terület szivattyúzással történő aktív vízpótlására olyan években lehet szükség, amikor télen nem hullik elég csapadék, és emiatt az év elején rendesen vízben álló, majd nyár közepére lassan szárazodó láperdő már a tavasz elején szárazzá válik, nyárra pedig jóformán „kiég”. A néhány hétig tartó, tavaszi vízpótlással megakadályozható a lápi élőhelyek károsodása, az égeres vízhiány miatti pusztulása. A többi, kevésbé csapadékszegény évben elegendő, ha a láperdőben természetesen megálló vizet nem engedjük elfolyni a területről. Ennek érdekében a Dabas térségét átszelő csatornákra több helyen zsilipeket építettünk, amik lehetővé teszik a víz helyben tartását a vizes erdőben és a környező orchideás lápréteken.

tavasz

Jó években tavasszal bőven van víz az égeres-kőrises erdőben
Fotó: Kerpely Klára

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság beruházásaként elkészült dabasi vízpótló rendszert kiegészítik majd a lőtér területén jövőre elkészülő vízkormányzó létesítmények. A két rendszer együttes hatásától azt várjuk, hogy jelentősen javulni fog a Turjánvidék Natura 2000 terület vízháztartása, ami elengedhetetlen a vizes élőhelyek megőrzéséhez, emellett kedvező a katonai tevékenység és az erdőgazdálkodás szempontjából is.

További képek a terepi munkáról a Galériában >>

 

2015. október 29. - Kerpely Klára

Se nem állat, se nem növény

Az őszi munkálatok során újabb ritka, védett fajt találtak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakértői a Táborfalvi Lő- és Gyakorlótéren. A különleges jószág a gombák közé tartozik, amelyek se a növények, se az állatok közé nem besorolható, külön rendeszertani csoportot alkotnak az élővilágban. Bár helyhez kötött és némaságra ítélt életmódjuk miatt látszólag a növényekre hasonlítanak, a valóságban a gombák közelebbi rokonságban állnak az állatokkal.

A most előkerült homoki likacsosgomba (Polyporus rhizophilus) nem könnyen észrevehető, világosszürkés, okkeres árnyalatú, alig 5 cm-re megnövő lakója a homoki gyepes területeknek. Ilyen élőhelyek a projektterületen elsősorban a gyakorlótéren és környékén fordulnak elő. A gyakorlótérre a belépés tilos és veszélyes, de a homoki likacsosgomba az ország más részein elterülő sztyeppréteken, homokpusztagyepeken is előfordul. Azonban mivel nem ehető és igencsak ritka faj, kedvtelő gombászok nemigen találkozhatnak vele. Ha mégis szemünk elé kerülne, ne szedjük le, hagyjuk termőhelyén! Felismerését segíti a különös, likacsos termőréteg (a kalap alsó oldala).

Homoki likacsosgomba(A fotó nem a projektterületen készült, forrása a Miskolci Gombász Egyesület, készítette Szilvásy Edit)

 

2015. augusztus 8.

Nincs vége a nyárnak!

Megjelent a Cincér újság nyári kiadása, amely szinte teljes egészében Turjánvidék LIFE+ pályázatunkról szól és zöld programajánlót is tartalmaz!

Itt tudod letölteni:

http://turjanvidek.hu/?/hirek/letoltesek

 

2015. június 18.

Búbosbanka egy leharcolt úthengerben alapított családot

(c) NatFilm Hungary Kft., Mosonyi Szabolcs. A katonai objektumok közt is mindenütt megtalálja a helyét a természet. Csak nem a találékonyságáért lett a búbosbanka az Év Madara 2015-ben?

 

2015. május 19. – Pusztai Anna

Tanösvény túra az örkényi iskolásokkal

Május 14-én ismét ellátogattunk Táborfalvára, hogy körbejárjuk a Betyár-dombi tanösvényt, ezúttal az örkényi iskola diákjaival. A kirándulást stábunk is végig kísérte, a projektterületről készülő kisfilm vágóképeinek bővítése végett. A természetjárás során először a területen élő fa- és cserje fajokról hallhattak bővebben a diákok. Ügyesen maguktól is soroltak fel pár fajt, amit éppen láttunk, többek között az erdei fenyőt (Pinus sylvestris) és a fehér akácot (Robina pseudoacacia). A legjobban mégis a sok évtizeddel ezelőtti katonai használat által okozott bomba becsapódások látványos mély gödreit élvezték, ahova előszeretettel másztak bele. Tovább haladva a természetes növénytársulásokról kaptak ismertetőt, majd az erdőből egy nyílt homoki száraz gyepre kiérve a terület lágyszárúiról beszéltünk nekik. Megfigyelhették a most virágzó báránypirosítót (Alkanna tinctoria) és egy kis selyemkóró (Asclepias syriaca) „irtást” is végeztek. Eztután a területen élő állatfajokat mutattuk be nekik, egy zöld gyíkot (Lacerta viridis) sikerült is saját szemünkkel elcsípni. Majd a szálaló erdőgazdálkodásról esett néhány szó.

tanövény

Fotó: Kerpely Klára

A tanösvény körbejárásától kellemesen elfáradva érkeztünk vissza a helyszínre, ahol ajándékcsomagokkal leptük meg az iskola tanárait és diákjait. A túrát mind a diákok, tanárok és a WWF munkatársai is élvezték, reméljük a legközelebbi iskolával történő kirándulás is ilyen jó hangulatban fog telni.

További információ a Betyár-dombi tanösvényről: http://turjanvidek.hu/?/tanosveny

 

2015. május 5. - Csóka Annamária

Egyenesen Brüsszelből: az Európai Bizottság látogatása

Véget ért az Európai Bizottság képviselőinek vizitje, mely a pályázat futamideje alatt csak egyszer esedékes. Projektünk legfőbb támogató szervétől Bécsy László és Paivi Rauma voltak vendégeink, akik Brüsszelben a pályázatunk előrehaladását kísérik figyelemmel, és most a helyszínen is meggyőződtek eredményeinkről. Elkísérte őket Kovács András monitorunk is, a NEEMO-Geie külső ellenőrző csoport képviseletében. A jó hangulatú látogatás programjában partnerségünk valamennyi tagja aktívan közreműködött.

2015. április 14-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság budapesti központjában összefoglaltuk a pályázat technikai, adminisztratív és pénzügyi vonatkozásait. Április 15-én pedig a projektterületet jártuk be. Reprezentálva az élőhelyek értékét már virágzó homoki nősziromra is bukkantunk, valamint a távcsövek látóterébe került két túzok tojó is! A programot terepjáró-elakadás is színesítette (szerencsére segítő autókban és kezekben nem volt hiány).

A látogatók elégedetten távoztak, és sok sikert kívántak további munkánkhoz.

Fotó: dr. Kézdy Pál

 

2015. május 1.

Izelítő a Turjánvidék és a Táborfalvi Lőtér csodáit bemutató természetfilmből

(c) NatFilm Hungary Kft., Mosonyi Szabolcs. A teljes film 2016-ban lesz látható, addig egy kis ízelítő...

 

2015. április 9.

Ürgekaland Táborfalván

(c) NatFilm Hungary Kft., Mosonyi Szabolcs. A Turjánvidék LIFE+ projekt keretében a Táborfalvi Lőtéren sikerült lencsevégre kapni a 2015-ben „az Év emlősének” választott ürgét. Nem is akárhogy!

 

2015. március 27. - Merkl Ottó

Bogarak a homokon

A rovarászok, akik a Homokhátság különleges bogarait vagy lepkéit keresik, általában Bugac vagy Fülöpháza felé veszik az irányt. Igazuk van, jó helyek azok is, de a táborfalvai gyakorlótér túltesz rajtuk. A homoki rovarvilágot ilyen bőségben, ennyi ritkasággal, látványos és jellegzetes fajjal sehol másutt nem találjuk. Aki pedig Budapesten vagy környékén lakik, ennél közelebb legfeljebb elvétve bukkanhat rá az itt rendszeresen látható fajokra.

Az erdőkben rovarászni télen is lehet, a homoki gyepeken azonban meg kell várni a tavaszt. Amikor a napsugarak már tartósabban melegítik a talajt, az utakon és a növényzetmentes foltokon légy sebességével röppennek fel előttünk a homokfutrinkák. Mindig úgy szállnak le a földre, hogy szembenézzenek velünk. Homokon a két leggyakoribb fajuk az öves (Cicindela hybrida) és az alföldi homokfutrinka (Cicindela soluta). Meg kell fognunk őket, hogy lássuk a különbséget: az öves homokfutrinka vállfoltja c betűre emlékeztet, az alföldié két kis foltra osztott. Jóval lomhább kora tavaszi bogár a homoki gyalogcincér (Pedestredorcadion decipiens), mely a hazai gyalogcincérek közül a legkorábban jelenik meg: néha már március közepén mászkál a gyepekben, és április végére el is tűnik.

alföldi homokfutrinka

Fotó: alföldi homokfutrinka (Rahmé Nikola)

Májusban azután szinte berobban a bogárfauna: a fajgazdagság akkor a legnagyobb. Érdekes módon a nyár eleji nagy futrinkák (Carabus-fajok) közül hatot is sikerült kimutatni a gyakorlótéren; ez azért meglepetés, mert a futrinkák inkább a hegy- és dombvidéki erdők lakói. A gyakorlótéren is főleg az erdős foltokat kedvelik, legértékesebb fajuk azonban, a fokozottan védett magyar futrinka (Carabus hungaricus) a fátlan gyepek lakója. Második legritkább közülük az érdes futrinka (Carabus scabriusculus), melyet a Duna–Tisza közén eddig csak Ócsáról ismertünk, a gyakorlótéren is nedvesebb helyen, a "viperás lápréten" került elő.

Merkl Ottó (Magyar Természettudományi Múzeum)

A szerző hivatásos rovarász szakember, akinek engedélyezett feladata a bogárfajok tanulmányozása. Egyéb esetekben a természetvédelmi oltalom alatt álló rovarok bolygatása, gyűjtése tilos és büntetendő!

A honvédségi területre az engedély nélküli belépés amellett, hogy szabálysértési eljárást von maga után, életveszélyes is!

 

2015. február 25. - Pusztai Anna

A földikutya nyomában

Hétfőn ismét egy vendégszakértő látogatott a projektterületre, hogy segítse a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársait. Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságtól érkezett, hogy Európa legritkább emlősállata, a földikutya (Nannospalax leucodon) jelenléte után kutasson. A terepbejárás alkalmával kollégáink a gyakorlatban tanulták ki a földikutya monitorozás módszertanát, a vakondtúráshoz megtévesztően hasonlító túrások és más nyomok beazonosításának csínját-bínját. A nap során a KMNPI szakértőjével közösen ellenőrizték a túrásokat, hogy vajon azok földikutya jelenlétére utalnak-e? Bár egy nap alatt nem akadtak biztos nyomára a szinte sosem látható, rejtőzködő rágcsálónak, a szakértő megerősítette, hogy a Turjánvidék LIFE+ projektterület alkalmas élőhelyül szolgálhat számára.

Földikutya terepszemle

Egyértelmű eredmény tehát még nem született, de korábbi area adatok alapján a délvidéki földikutya előfordulására számíthatunk, mely nem mellesleg a legveszélyeztetettebb mind közül. Világállománya nem haladja meg a 300 egyedet, amelyből 200 él hazánk területén. Magyarországon az öt alfajból három, az erdélyi földikutya (Nannospalax transsylvanicus), a magyar földikutya (Nannospalax hungaricus), és a délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) előfordulásáról van tudomásunk.

Födikutya túrás

Ha mégis szerencsénk lenne találkozni egy példánnyal, első ránézésre elég szokatlan képet mutatna, hiszen nincsenek szemei, fülkagylója és farka is hiányzik.  Hengeres teste 15-25 cm hosszú, melyet barnás-szürke, puha, testhez simuló szőr borít. Ez a különleges állat szinte egész életét földalatti alagútjaiban tölti, csak nagyon ritkán és rövid ideig jön fel a felszínre. Odalent a sötétben kiváló szaglása, hallása és a föld mágneses terének érzékelése révén tájékozódik. Járatrendszerét, melynek teljes hossza akár a 100 métert is elérheti, fogaival ássa. Táplálékául a növények földalatti része, gumók, hagymák szolgálnak. A magányosan élő jószág érdekessége még, hogy szomszédjaival kopogtatáshoz hasonló hangjelzésekkel kommunikál.

A földikutya

Fotók: Boldog Gusztáv

A hazánkban fokozottan védett állat ma már a kihalás szélén áll. Természetvédelmi értéke 1 millió forint. Főbb veszélyeztető tényezői a füves élőhelyek megszűnése, illetve széttagolódása és felaprózódása. További állománycsökkenéshez vezet az is, hogy az élő egyedek nem találják meg egymást az egymástól távol eső, elszigetelten előforduló élőhelyfoltokon. A füves területek feltörése, felszántása és az erdőtelepítések az ott lakó példányok pusztulását okozzák.  Védelme azért is különösképpen fontos, mert a földikutya az egyedüli olyan szárazföldi gerinces faj, mely a Kárpát-medence területén alakult ki és az egész világon kizárólag  itt fordul elő, ezért igazi hungarikumnak is tekinthető.

 

2015. január 10. - Csóka Annamária

Idei sztárvendégünk: a négylábú specialista

Gábor és Falco

Fotó: Morvai Szilárd


Turjánvidék LIFE+ pályázatunkkal kapcsolatosan sok (kétlábú) szaktekintély megfordult már területünkön. Első négylábú képviselőjük azonban a múlt év végén látogatott először hozzánk.

Hogy mit olvashatnánk az illető önéletrajzában? Valami ilyesmit:

Végzettsége: Az Országos Rendőr-főkapitányság dunakeszi kiképző iskolájában tanult.

Munkahelye: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Gyakran dolgozik együtt a Nemzeti Nyomozó Irodával.

Hobbija (és mindene): A labda.

Ő Falco, a méregkereső kutya, aki első ránézésre egy szép, fáradhatatlan németjuhász. Egy átlagos ebtől azonban azonnal megkülönbözteti fényvisszaverő szolgálati mellénye. Kis csengőt is visel, hogy a vadakat elriassza. De törődik is ő velük! Sokkal fontosabb feladata van: a rosszakaratú emberek által megmérgezett, még élő ragadozómadarakat, azok tetemeit és a halálos csalétkeket kutatja fel kivételes szaglása segítségével. Ha valami gyanúsat talál, gazdájának azonnal hangos ugatással jelzi.

Falco látogatásának sajnos volt apropója: 2013. novemberében több sast mérgeztek meg a projektterületünkhöz közel. (A három áldozat közül a két rétisas elpusztult, a parlagi sas életét a gyors beavatkozásnak köszönhetően sikerült megmenteni.) Természetvédelmi őrünk a múlt év végén pedig egy mérgezésgyanús egerészölyv tetemére bukkant immár a Turjánvidék LIFE+ területén...

A mérgezés komoly akadálya annak, hogy a sasok állománya a Kárpát-medencében újra, tartósan stabilizálódhasson. Magyarországon az utóbbi évtizedben világszinten is kirívó mértékben elszaporodott a mérgezéses esetek száma, melynek eredményeként már több száz sas pusztult el szörnyű kínok között! Az egyedenként 1 millió Ft természetvédelmi értékű, fenséges madarakat ismeretlen okból ölik meg ilyen alattomos módon. A tettesek általában elkerülik a felelősségre vonást.

A tarthatatlan helyzet megoldására indult a HELICON LIFE projekt, ami elsősorban a parlagi sas mérgezések visszaszorítását célozta meg úgy, hogy a természetvédelemért és a bűnüldözésért felelős ágazat szorosan együttműködik.

Falco (nomen est omen, ugyanis neve latinul sólymot jelent) terveink szerint több alkalommal meglátogat majd minket gazdájával ebben az évben. Igazából azt reméljük, hogy a terepbejárás örömén túl nem lesz nálunk dolguk...

Tudjon meg többet a sasvédelemről: http://www.imperialeagle.hu/

Nézzen meg egy kisfilmet Falcoról itt: https://www.youtube.com/watch?v=zpijQecuK7Q


Falcoék nálunk

Fotó: Csóka Annamária

 

2014. december 19. - Csóka Annamária

Ünnepi üdvözlet

Ismét eltelt egy év. Az elején hosszúnak tűnő pályázatunk utolsó egész esztendeje következik.

Téli köntösbe burkolózott projektterületet egyelőre sajnos nem tudtunk fotózni idén, de egy másik karácsonyi hangulatú képet azért találtam: rőt csillaggombák ünnepi díszletek között. Ez a gombafaj bár ritka, de minden erdőtípusban előfordulhat. Ám nem árulok el titkot azzal, hogy ez a fotó nem a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén készült...

Köszönjük mindenki ezévi munkáját!

Szép karácsonyt, sikerekben gazdag újévet és jó pihenést kívánunk!

 

rőt csillaggomba

Fotó: http://carpathianbasinspecies.eu/

 

2014. november 3. - Csóka Annamária

A futóbogarász álma

Ha a futóbogarász szép álmot lát, pontosan ez a kép tárul a szeme elé:

Igen, egy magyar futrinkákkal teli talajcsapda.

Milyen bogár ez, ami kutatónk vágyának netovábbja?

2-3 cm hosszú, fekete, kissé zsírfényű futóbogárról van szó, melynek szárnyfedőjén 3-3 gödörsor fut végig. Főként a nyílt és zárt homokpusztagyepek lakója; éjjel aktív, de nyár végén és ősszel napsütéses időben napközben is mozog.

Hazánkban fokozottan védett, pénzben kifejezett eszmei értéke 100 000 Ft. Élőhelyeinek további pusztulása sajnos állományának jelentős csökkenéséhez vezet: ez a veszély főleg a budapesti agglomerációban és az alföldi-kisalföldi települések közelében leselkedik rá.

2013. őszén a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei nagyszabású fogás-jelölés-visszafogás kutatást indítottak a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér területén, ahol a magyar futrinkának még erős, nagy populációja él. Ennek keretében minden egyes, a talajcsapdába kerülő magyar futrinkát egyedi azonosító számmal látunk el, melyet a szárnyfedőjére gravírozunk, majd szabadon engedjük a bogarat. Ez a módszer az állatot nem károsítja, viszont az újból megfogott számozott állatok segítségével olyan fontos információk birtokába juthatunk, mint például mekkora a populációméret, meddig élnek a magyar futrinkák, vagy mekkora távolságot tesznek meg ezek az állatok. Ezek az ismeretek a faj védelmének tervezéséhez is elengedhetetlenek.

A magyar futrinkák nagy része már téli álomba merült, így beszámolhatunk arról, hogy 2014. október végéig a kutatás keretében már 1400 példányukat jelöltük meg!

magyar futrinka jelölés

Fotó: Verő György

 

2014. október 27. - Gálhidy László

Sakálok a Turjánvidéken

Az elmúlt években ismét megjelent hazánkban az őshonos aranysakál. Projektterületünkön is látták példányait, ami természetvédelmi szempontból örömteli esemény.

Canis aureus

Az aranysakál rókánál valamivel nagyobb, 10-12 kg tömegű kutyaféle, amely a régi időkben elterjedt volt Magyarországon. Míg a farkasok inkább a zárt erdők lakói, a sakálok előszeretettel mozognak a síkságok bokros, gyepes, mocsaras területein. Népi neveinek egyikét is innen kapta: nádi farkas. Sajnos az élőhelyek elpusztítása, szántóföldekké alakítása és a kíméletlen vadászat az aranysakált is kipusztította a Kárpát-medencéből. A 90-es évektől jelent meg újra, a szomszédos déli országok felől – ezért most is jellemzően hazánk déli megyéiben látható.

Az aranysakált sajnos ma is sokan üldöznék. Hasonló érvek jönnek szóba, mint más ragadozók esetén: kárt tehetnek a háziállatokban, vagy a vadállományban. Természetvédelmi szempontból azonban nincsenek elfogadható érvek az aranysakál újbóli kipusztítása mellett. Ragadozóként elsősorban kisemlősökkel táplálkozik, így fontos szerepe lehet pl. a gazdasági károkat okozó pocok-túlszaporodás megakadályozásában. Eltakarítják a kisebb dögöket, és selejtezik a nagyvad fajok beteg, fiatal példányait, ami segít pl. az őz állomány egészségesen tartásában. A sakál, mint minden őshonos faj, erősíti a természeti tájaink élővilágának fennmaradását. A háziállatokra az aranysakál csak akkor lehet veszélyes, ha azokat nem megfelelő módon tartják. (A hatékony védelem – pl. kerítés - nem csak a sakál, hanem a róka, vagy a kóbor kutyák miatt is elengedhetetlen.)

Projektterületünk, a Turjánvidék és a vele szomszédos szárazabb, füves-fás területek kiváló élőhelyet biztosítanak az aranysakálnak. A projekt keretében végrehajtott beavatkozások, fejlesztések ehhez reményeink szerint nagyban hozzájárulnak. A közeljövőben fontos feladataink közé tartozik majd a faj kutatása, jobb megismerése, amely megalapozhatja a kezelési tervek kidolgozását. Reméljük, hogy idővel egyre több természetjáró érdeklődését kelti fel az aranysakál, amelynek újbóli megjelenése azt mutatja, hogy a természet képes a megújulásra, és az elveszettnek hitt fajok is újra otthonra lelhetnek eredeti hazájukban.

Az aranyasakál visszatéréséről a WWF honlapján is olvashat.

 

2014. július 29. - Kerpely Klára

Terepnap a Dabasi Turjános TT területén

A terepnapon a Dabas határában fekvő katonai lőtér szomszédságában található természetvédelmi területen végeztünk adat felvételezést az ott előforduló védett növényfajokról. Két másik önkéntes részvételével Csóka Annamária, a DINPI munkatársa vezetett minket és irányította a munkánkat.

Elsőként a láperdőt kerestük fel, amelyet ebben az időszakban, július vége felé már egyáltalán nem borított víz, ki volt száradva. Itt a talajfelszínen, néhol tömeges megjelenésben békaliliomot (Hottonia palustris) találtunk, ami már korábban elvirágzott.


Láperdő
Láperdő (Fotó: Vacsora Mónika)


békaliliom
Békaliliom (Fotó: http://carpathianbasinspecies.eu)

A növények pontos helyét GPS készülék segítségével határoztuk meg és az adatok a már meglévő adatbázist fogják bővíteni. Az adat felvételezést úgy végeztük, hogy ha egy helyen nagyon sok növényke volt, akkor becsültük a tövek számát és a csoport közepére tettünk GPS-szel pontot, ha pedig egy helyen még megszámlálható mennyiségben voltak jelen, akkor tövenként egyesével vettük fel róluk a koordinátákat.

Az erdőt elhagyva nyílt, kaszált területen folytattuk a munkát. A kaszálókban különböző távolságokra hagyássávok (nem lekaszált részek) voltak meghagyva, amikben több védett növényfajt is találtunk, mint például a budai imolát (Centaurea sadleriana) és a kisfészkű aszatot ami egyben Natura 2000 jelölő faj is (Cirsium brachycephalum).

imola
Budai vagy Sadler imola (Fotó: http://carpathianbasinspecies.eu)

Ez a növény a Kárpát-medence szubendemikus faja, főleg a löszös-homokos talajt kedveli. Nevét Sadler Józsefről kapta (Sadler imola). A faj nincs veszélyben, de szűk élettere miatt (csak Magyarországon és határterületein él) szükséges volt a védetté nyilvánítása.

kisfészkű aszat
Kisfészkű aszat (Fotó: http://carpathianbasinspecies.eu)

Sótűrő, síksági, dombvidéki fajunk, mely bennszülött faj a Pannon-medencében. Vizes, nedves élőhelyeket kedvel ez a tövises növény,legfőbb veszélyeztető tényezője a vizes élőhelyek eltűnése.

Az erdőszélen hosszúlevelű fürtösveronikák (Pseudolysimachion longifolium ) több csoportjával találkoztunk.


hosszúlevelű fürtösveronika
Hosszúlevelű fürtösveronika (Fotó: Vacsora Mónika)

A hagyássávok melletti lekaszált részeken gyíkpohár (Blackstonia acuminata) és homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium) volt fellelhető. Élénksárga virágú, egyéves növény, amely főleg  mocsárréteken, lápréteken, szikeseken fordul elő.

gyíkpohár
Gyíkpohár (Fotó: http://carpathianbasinspecies.eu)

homoki szalmagyopár
Homoki szalmagyopár (Fotó: http://carpathianbasinspecies.eu)

A homoki szalmagyopárt gyógyhatású növény, használják epeelválasztás zavarok, görcsoldó hatásának köszönhetően emésztési panaszok enyhítésére, illetve gyulladás-és  fertőzésgátló tulajdonsággal is bír.

A védett állatfajok közül pedig egy zöld gyíkot (Lacerta viridis) láttunk. Hazánkban a legnagyobb gyíkfaj, testhossza akár 40 centiméteres is lehet. Nászidőszakban a hím szája környéke és a torka kék színezetet kap. Kedvenc élőhelytípusa a fákkal vagy bokrokkal tarkított domboldal. Ragadozó állat, elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb madárfiókákat és rágcsálókat is elejt. Fenyegetés esetén teljesen kinyitja a száját és a macskákhoz hasonló fújtató, sziszegő hangot ad ki támadás előtt. Eszmei értéke 25000 Ft.

zöld gyík
Zöld gyík (Fotó: http://carpathianbasinspecies.eu)

Vacsora Mónika
WWF, gyakornok

 

2014. július 18. - Csóka Annamária

Nálunk járt a külső projektellenőrző csoport képviselője

Az Európai Bizottság megbízásából pályázatunkat idén július 16-án és 17-én látogatta meg az Astrale-GEIE külső ellenőrző csoport képviselője: Kovács András.

Az első nap a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság központjában gyűlt össze a projektcsapat. Itt mutatták be előadás keretében a Turjánvidék LIFE+ program eredményeit az adott akcióért felelős partnerek, valamint a pályázat adminisztratív és pénzügyi előrehaladásáról is számot adtunk.

A második napon a Táborfalvai Katonai Bázisról indulva látogattuk sorra az egyre sokasodó természetvédelmi kezelések helyszíneit. Így, a pályázat félidején túl már 9 megállónál büszkélkedhettünk el a végrehajtott feladatokkal!

monitor látogatása 2014

monitor látogatása 2014

monitor látogatása 2014

Fotó: Csóka Annamária

 

2014. június 30. - Gálhidy László

Erdők természetességét vizsgáltuk a lőtéren

Azt gondolhatnánk, hogy egy hosszú ideje elzárt lőtéren biztosan természetes növényzetet találunk, legalábbis amennyire annak fennmaradását a speciális területhasználat lehetővé teszi. Ez azonban még sincs így – hiszen erdőgazdálkodásra, erdőtelepítésekre itt, a Táborfalvai lőtéren is sor került. Projektünk helyszínén, az Alföld közepén csaknem 7300 hektáron húzódó, változatos tájban az eredeti növényzet jelentősen átalakult, sajnos sok esetben leromlott, emellett idegenhonos fafajokból álló ültetvények is keletkeztek az elmúlt évtizedekben. Az erdőtermészetesség vizsgálatok segítségével általános képet kaphatunk arról, hogy egy erdő mennyire hasonlít az eredetileg ott lévőkre, vagy másképpen megfogalmazva: mennyire távolodott el azoktól. Táborfalva és Dabas határában a fő cél elsősorban annak megmutatása, hogy a telepített kultúrerdők és az invazív tulajdonságú fásszárú növényfajok terjedése mennyire változtatták meg a táj arculatát.

erdőfelmérés

Mit néz a kutató az erdőben, aki egy ilyen vizsgálatra vállalkozik? Az erdő mely jellemzői azok, amelyekre leginkább kíváncsiak vagyunk? Talán nem meglepő, hogy a fajösszetétel kiemelkedő szempont, nem csak a lombkoronaszint, de a cserje- és lágyszárú szint esetében is. Hasonlóképpen fontos, hogy az egyes fajok milyen tömegességgel és mintázatban fordulnak elő. Szintén nem elhanyagolható jellemző a holtfa mennyisége, a vadrágás mértéke, vagy az eróziós hatások nagysága. A kérdések persze sokrétűbbek ennél, minden témakört jó néhány válasszal lehet csak körbejárni. A munkát olyan adatlap segíti, amelyen szerepel valamennyi kérdés, a választható válaszokkal együtt.

erdőfelmérés

Három különböző helyszínt látogattunk meg. Két száraz erdőtípusban – eredetileg borókás-nyárasban - kezdtük a munkát. A könnyű haladást segítette, hogy az eredeti erdők helyére telepített ültetvények állományaiban viszonylag kevés a cserje, így átláthatóak, és bejárhatók. Nem így a harmadikként felkeresett, sötét belsejű, kőrises ligeterdő, amelynek aljnövényzetét sűrű szedres alkotja. Itt hosszas bukdácsolás, a tüskék hajtások kerülgetése és a pókhálók gyűjtése árán lehet csak átfogó képet kapni az erdő összetételéről. Az esőt ugyanakkor szerencsére megúsztuk. Minden helyszínen kitöltöttük az adatlapot, amely pillanatnyi képet ad a vizsgált erdő tulajdonságairól. Jelentős mennyiségben találtunk idegenhonos fafajokat – különösen a száraz területeken, Táborfalván, miközben idős fával, holt fával, vagy éppen őshonos fafajok fiatal egyedeivel alig volt dolgunk. A vizsgálat nagymértékben alátámasztotta a projekt keretében vállalt élőhely-rehabilitáció fontosságát, indokoltságát.

Munkánk végeztével felkerestük a lőtér egyik sarkában álló hatalmas fekete eperfát, amelynek gyümölcsei folyamatosan érnek – és amelyet senki nem szed le...

A mai nap érdekessége volt, hogy útközben egy rovarok kutatásában jártas nemzeti parkos kollégával találkoztunk, aki egy rendkívül ritka bogárfajra akadt a homokgyepben. Az aknásfutrinka átlagos megjelenésű, közepes nagyságú, feketés színezetű faj, a kollégák mégis nagy örömmel találják meg újabb és újabb egyedeit. A Földközi-tengertől Türkmenisztánig a száraz élőhelyeken előforduló bogár Közép-Európában csak Magyarország két-három pontján lelhető fel. Nagy a valószínűsége, hogy a Táborfalva közelében élő állományának fennmaradásában a lőtér jelenlétének is fontos szerepe van.

bogárfauna

 

2014. május 30. - Kerpely Klára

WWF terepi munkanap

Május végén a WWF Magyarország csapata terepi napot tartott. Ritkán fordul elő, hogy minden kollégánknak megadatik egy kis ízelítő a munkánk gyümölcséből. Ezúttal a Táborfalvi Lőtérre látogattunk el, a Life projektünk helyszínére. A WWF csapata a lőtér természeti értékeinek a feltérképezésében vett részt, négy védett növényfaj állományáról készítettünk felmérést a gyakorlótér homoki élőhelyein.

árvalányhaj

A területet munkatársaink párosával járták be, egy-egy növényfaj előfordulását kutatva. A homoki cickafark, a homoki árvalányhaj, a báránypirosító és a csikófark mind védett fajok, és jelentős eszmei értéket képviselnek. Munkatársaink minden egyes előfordulás GPS koordinátáit rögzítették, illetve megbecsülték a tövek számát. Az adatok bekerülnek a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatbázisába, és segítségül szolgálhatnak a terület kezelési tervének felülvizsgálatakor.

növényfelmérés

Délután csapatunk a terület legveszélyeztettebb fajával, a rákosi viperával ismerkedett meg. Ez a ritka kigyófaj az évnek ebben a szakában vadon már nehezen fellelhető, ezért a MagyarMadártani és Természetvédelmi Egyesület által fenntartott Rákosivipera-védelmi Központba látogattunk el. A Kunpeszér melletti tanyán Péchy Tamás mutatta be ezt a rendkívül sérülékeny kis állatot és a fennmaradásáért folytatott állhatatos munkájuk gyümölcseit.

 

2014. május 5. - Kerpely Klára

Föld Napi játék a Turjánvidékről

Április 22-én, a Föld Napján a Turjánvidéket bemutató kvízjátékkal ünnepeltünk a WWF Facebook-os követőivel. Négy napon át követték egymást a kérdések, és a helyes megfejtők közt ajándékokat sorsoltunk ki.

A játékból megtudhatták a Facebook-ozó érdeklődők, hogy a "turjános" kifejezéssel a vizenyős, süppedékes, nehezen járható növényzetet jelölik, és hogy az ilyen vidék sok hüllő fajnak ad otthont, melyek természetvédelmi oltalom alatt állnak, hiszen hazánkban minden hüllő és kétéltű faj védett. Sokan megtalálták azt is, hogy a rendkívül ritka rákosi vipera eszmei értéke 1.000.000 Ft. Utolsó kérdésünkben a Turjánvidéket fenyegető veszélyeket kértük összeszedni, amiben honlapunk is segített.

A több mint száz helyes megfejtőből kisorsolt nyerteseink:

Gyula Székesfehérvárról
Anett Baktakékről
Erzsébet Gávavencsellőről
Evelyn Budapestről

Nekik Turjánvidék LIFE ajándékokat küldünk postán.

Köszönjük a részvételt! Legyen minden nap a Föld Napja!

 

2014. március 27. - Csóka Annamária

Legyél te is zuzmász!

Mi a munkamegosztás a zuzmóháztartásban? Miért a zuzmók a növényvilág számkivetettjei? Van-e illatuk? Mi az a zuzmótérkép?

Ezekre és még számtalan érdekes kérdésre kaphat választ, aki elolvassa a Cincér tanösvényfüzetek sorozat most megjelent 12. részét: a Pálfája zuzmótanösvényfüzetet, mely teljes egészében Kácsor Lóránt zuzmószakértő munkája. Az igazi meglepetés mégis azokra vár, akik ezzel a kiadvánnyal a kezükben útra kelnek. Mivel zuzmó szinte minden természetes és természetközeli élőhelyen előfordul, a füzet más területeken, így a táborfalvai Betyár-dombi tanösvényen is nagy segítségünkre lehet. Ne feledjük: a zuzmók még télen is „virítanak”!

A Pálfája zuzmótanösvényfüzet innen tölthető le:

http://www.pusztaitolgyesek.hu/index.php?page=tanosveny

Jó kirándulást kívánunk!

Fotó: Kácsor Lóránt

 

zuzmó

 

2014. február 7. - Csóka Annamária

Hivatalosan is megnyitottuk pályázati évünket

2014. február 6-án az extrém időjárási körülmények ellenére jókedvűen gyülekeztek pályázati munkatársaink rendhagyó tárgyalási helyszínen, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Sas-hegyi Látogatóközpontjában. Értekezletünket a panorámateremben tartottuk meg, ahonnan szép kilátás nyílt a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület értékes élőhelyeire, és az azokat körülölelő fővárosra.

Míg kint szitált az ónos eső, a partnerek látványos előadások keretében mutatták be a számos, Turjánvidék LIFE+ pályázatban már elért eredményt. Következő nagy feladatunk a 2014. évi munkaterv véglegesítése volt.

Ezzel hivatalosan is megkezdődött újabb projektévünk.

 

értekezlet_2014

 

A projekt az Európai Unio Life+ programjának támogatásával valósul meg.