TEVÉKENYSÉGEK


1. Vízellátottság javítása

A pályázat egyik fő célja az élőhelyek talajvízszintjének javítása, a csapadékvíz visszatartása, mely legfőképpen a kiemelt jelentőségű éger-kőris ligetek megmaradását segíti elő. A program a Turjánvidék déli részének vízellátottság javítása érdekében a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területen az aktív vízpótlást, míg a központi lőtéren a területre jutó csapadékvíz visszatartásához szükséges műtárgyrendszer kialakítását és üzembe helyezését célozta meg. A (talaj)vízszint javítása érdekében komplex vízvisszatartási tervet dolgoztatunk ki, majd ennek megvalósításaként vízkormányzó, vízpótló, illetve vízvisszatartó mesterséges létesítményeket építünk és üzemeltetünk. A beavatkozás kedvező a Turjánvidék összes üde élőhelytípusa és a hozzájuk kötődő fajok számára, így hatása túlmutat programunk közvetlen célkitűzésein.

 

2. Invazív fajok visszaszorítása

A pályázat során a különféle élőhelytípusok területéről kíméletes mechanikus és vegyszeres kezeléssel az invazív növényfajok (akác, bálványfa, kései meggy, erdei fenyő, feketefenyő, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró) nagy részét eltávolítjuk. A korábbi évtizedek erdőgazdálkodása e fajok közül sokat üzemszerűen telepített, ezért – elsősorban a homokterületeken - belső zárványokat, illetve szegélyi érintkező állományokat képeznek, ami a visszaterjedésük alapját teremti meg. A középtávú kezelés során (melybe jelen program is illeszkedik) a minél nagyobb összefüggő, invazív fajoktól mentes tömbök kialakítására kell törekedni.

Kíméletes, cseppmentes vegyszeres kezeléssel mentesítjük a homoki gyepeket és a nyáras-borókásokat az invazív fajoktól, valamint átalakítjuk a zárványként beékelődő vagy szegélyen agresszívan terjeszkedő fafajok állományait őshonossá. (Az éger-kőris láperdőket a nem őshonos fajoktól kíméletes módon mentesítjük, illetve éger és kőris telepítésével az idegenhonosok helyén őshonos állományokat hozunk létre.

 

3. Rákosi vipera védelem

A rákosi viperának, hazánk legveszélyeztetettebb gerinces állatfajának hosszútávú fennmaradását segíti elő a korábban említett kedvezőtlen területhasználatok felszámolása. Két elszigetelt idegenhonos ültetvényfoltot tisztássá alakítunk át, valamint az üde gyepekbe ékelődő szántóföldeket visszagyepesítjük. (A pályázat keretében ehhez egy 19 ha-os szántóterületet is megvásárolunk.) Így nagyméretű, egybefüggő élőhelyet hozunk létre e mérgeskígyó faj számára, növeljük a potenciális élőhelyének méretét. Itt a legmegfelelőbbnek tartott természetvédelmi kezelés a nagyüzemi kaszálás helyett a szarvasmarha legeltetés, aminek bevezetése szintén programunk részét képezi.

A lőtéren - a katonai jelenlét ellenére – sajnos többféle illegális területhasználat is észlelhető. Az illetéktelen úthasználat ellen sorompókat helyezünk ki a Natura 2000 területre bevezető utakra.

 

4. Képzés, ismeretterjesztés

A lőtér aktív használói, a katonák számára a környezetvédelmi tisztképzés keretében tematikus előadássorozat és terepgyakorlat indul a terület értékeiről, valamint egyszerű zsebhatározó és a lőtér természetvédelmi szempontból értékes területeit megmutató térkép készül számukra. A katonákat bevonjuk az adatgyűjtési feladatokba is. Évente egyszer a környék lakossága „zöld jeles nap” keretében betekintést nyerhet a lőtéri területre is, megtekintheti a program keretében folyó természetvédelmi kezelési munkát, a kiemelkedő természeti értékeket.

Az ismeretterjesztést számos, laikus és szakmai célközönség számára készült kiadvány- és sajtómegjelenés, valamint az érintett településekre kihelyezett információs táblák segítik. A pályázatnak önálló honlapja is indul, mely a programról és annak előrehaladásáról tartalmaz naprakész információt és híreket.

 

A projekt az Európai Unio Life+ programjának támogatásával valósul meg.